SVC VMC Belépés
Vörösmarty, Mihály portréja
Vörösmarty, Mihály

A Guttenberg-albumba (Magyar)

Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek
S a kitörő napfény nem terem áltudományt;
Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből
S a szent béke korát nem cudarítja gyilok;
Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús
S a nyomorú pórnép emberiségre javúl;
Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról
És áldozni tudó szív nemesíti az észt;

Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával
És eget ostromló hangokon összekiált,
S a zajból egy szó válik ki dörögve: "igazság!"
S e rég várt követét végre leküldi az ég:
Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez
Méltó emlékjelt akkoron ád a világ.

1839



1839

Ins Gutenberg-Album (Német)

Wenn mit der schwindenden Nacht die falschen Propheten verstummen,
steigende Sonne nicht mehr trügende Lehren bescheint:
Wenn aus der Faust der Gewalt die Schwerter endgültig fallen,
heiligen Friedens Bezirk nie wieder schändet der Mord:
Wenn sich vom Teufelswerk abwenden endlich des Volkes Bedrücker,
aufsteigt der Bauernstand, menschenwürdig auch er:
Wenn dann das Licht sich vom Westen nach Osten verbreitet,
liebevoll opferndes Herz adelt die klare Vernunft:
Wenn alle Völker auf Erden gehn miteinander zu Rate
und mit vereinigter Kraft himmelanstürmend aufschrein,
und aus wirrem Getöse das Wort "Gerechtigkeit!" aufdröhnt,
sie aber, lange ersehnt, sendet der Himmel herab:
Dann wird dein Name genannt sein mit würdigem, hohem Triumphe,
dann erst ein würdiges Mal wird dir errichten die Welt.